Különös jelenséget tapasztalhattak az emberek az Instagramon Ausztráliában, Japánban, Kanadában, Brazíliában és az Egyesült Államokban. Az Instagram ezeken a területeken tesztelte a like számlálók elrejtésének hatásait. A kezdeményezést fontolóra vette a Facebook, valamint a Twitter is, akik új missziójuknak tűzték ki, hogy egy egészségesebb és minőségibb kommunikációt teremtsenek a platformjukon. Még kérdéses, hogy ezek a változások milyen hatással lesznek társadalmilag hosszútávon, de vajon, mit jelent a nagyvállalatokra, márkákra, valamint a közel 6.5 milliárd dollárt érő influenszer marketing ágazatra nézve, ha a közösségi média felületeken eltűnnek a felhasználók reakciói?
Egy tanulmány szerint a kanadai tartalomgyártók, influenszerek 41%-a tapasztalt visszaesést a követői aktivitásában Instagramon a tesztidőszak alatt. Emellett azok az influenszerek, akiknek az oldalain rejtve volt a like számláló, fele annyit posztoltak, mint azok a társaik, akiknél látható maradt a kedvelések mértéke. Ez jelentősen befolyásolhatja a márkák tartalomgyártókkal kötött együttműködéseit, hiszen a like, mint mutató, eddig az egyik alapvető mérőszáma volt a követők aktivitásának és elköteleződésének.
A kedvelés számokban mérhető adatai nélkül a közösségi média platformokon stagnálás várható a követők aktivitásában, így ezek az online közösségi felületek fordulóponthoz érkeztek. A nagyvállalatok valószínűsíthető, hogy elpártolnak a tartalomgyártóktól, és olyan felületeken hirdetnek a jövőben, melyeken továbbra is mérhető kampányaik elérése, eredménye. A levelező alkalmazások maradtak azok a felületek, ahol a változások ellenére könnyen és mérhetően el tudják érni a vállalatok a célcsoportjukat. Vizsgáljuk meg, mire is számíthatunk ezeken a felületeken a like számok elrejtését követően!
Törekedjünk a két-irányú aktivitásra
A vásárlók közel egy harmada (31%-a) véli úgy, hogy a márkákkal való érintkezése lekorlátozódik a fizetés, szolgáltatás igénybevételének pillanatára, mely a vállalatok számára rengeteg kihasználatlan elköteleződési lehetőséget rejtenek magukban. Azokon a felületeken, mint a Facebook vagy az Instagram a felhasználók a márkák követésével megtapasztalhatják az egy-irányú aktivitást. A brand közzétett tartalmait, legyenek azok reklámok, posztok vagy termékek, ugyan látja a felhasználó, de az aktivitás itt véget is ér.
Ezzel szemben a levelező alkalmazások egy egyedi lehetőséget biztosítanak a felhasználóknak, hogy közvetlenül kommunikáljanak a márkákkal, így kiépítve a két-irányú aktivitást. Az ügyfelek és vállalatok között létrejövő, személyesebb kommunikációs csatorna lehetővé teszi, hogy egy értékes, lojalitásra épülő kapcsolat alakuljon ki a vásárlóban a brand felé, valamint könnyedén elmondhassák tapasztalataikat, célirányosan tehessék fel kérdéseiket az ügyfélszolgálaton keresztül, amellyel elérhető, hogy pozitív élmények esetén visszatérő vásárló váljon a felhasználókból. Emellett a levelező alkalmazások könnyen kezelhetőek mindenki számára, hiszen jelen pillanatban is 2 milliárd ember telefonján találhatóak meg ezek az applikációk, amelyek segítségével családtagjaikkal, barátaikkal kommunikálnak napi szinten.
Hűségesebbek a tudatos felhasználók?
Az opt-in és opt-out lehetősége jelentősebb elköteleződést vált ki a vásárlóból a márka felé, mintha az inluenszer együttműködések során érné el őket a brand. Ennek ellenére a vállalatok 17%-a költi amarketing költségei felét influenszer reklámokra. Amikor a felhasználó tudatosan dönt amellett, hogy érintkezik a márkával, például ha valós idejű levelezőrendszert, chatbotot használ vagy feliratkozik a hírlevélre, akkor mérhetően magasabb az elköteleződése a márka iránt, mintha közvetetten, tartalomgyártókon keresztül találkozna a branddel. Amennyiben a fogyasztók tudatosan választották a kapcsolatot a márkával, tapasztalatok alapján 90%-al kevesebbszer érzik szükségesnek, hogy a jövőben megszüntessék azt.
Kiemelt adatvédelem
Az elmúlt két évben a legtöbb közösségi média felületről hallhattunk visszaéléseket, botrányokat az adatkezeléssel kapcsolatban. Egy amerikai közvéleménykutatás szerint közel két harmada a felhasználóknak állítja, lehetetlen a mindennapokat úgy élni, hogy a nagyvállalatok ne gyűjtenének be róluk adatot. Ezen felül a megkérdezetettek 81%-a gondolja úgy, hogy egyáltalán nincs vagy csak minimális beleszólása van abba, hogy felhasználják-e a cégek a megadott adataikat, valamint az emberek 79%-a abban sem biztos, hogyan használják fel ezeket és milyen célból. A legtöbb levelező alkalmazás adatvédelme megbízható, így a felhasználók kevésbé aggódnak megosztott adatuk biztonságáért ezeken a felületeken. Az üzenetküldő applikációk, mint a Messenger, Viber, Whatsapp és hasonlók esetében nem merül fel, hogy a vállalat visszaél a megadott adatokkal, vagy tovább értékesíti azt egy másik cég felé, hogy a felhasználó könnyen elérhető célcsoport legyen egy hirdetés, kampány alkalmával.
Nehéz megjósolni, hogy pontosan milyen következményei lesznek a like számlálók eltűnésének, és csak idővel tudjuk meg, hogyan befolyásolja majd ez a változás a közösségi média platformokat. Azonban az elmondható, hogy 2020-ra érdemes a márkáknak megfontolni, hogy változtatnak-e a marketing stratégiájukon. A közösségi média felületek mellett itt az idő, hogy nagy hangsúlyt fektetni a felhasználókkal kialakított értékesebb, hűségesebb kapcsolatokra.
Yorumlar